A méhnyakrák leggyakrabban a 40 év feletti nőknél alakul ki, Magyarországon évente ezernél is több új beteget regisztrálnak. A méhnyakrák korai diagnosztizálására hatékony módszerek állnak rendelkezésre, a kezelés lehetőségei a sebészi, a sugaras és a gyógyszeres terápia oldaláról maradéktalanul biztosítottak. A kórkép szűrése megoldott, de sajnos a nőknek csak egy része él ezzel a lehetőséggel, s így bizonyos esetekben a betegség már csak előrehaladott stádiumban kerül felismerésre.

A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák 100 százalékos biztonsággal kezelhető. A szűrővizsgálatokat a nemi élet megkezdésétől kezdődően, illetve 18 éves kortól –évente egyszer- ajánlott elvégezni.

 

A méhnyak, a rákmegelőző állapotok és a méhnyakrák

A méhnyak a méh alsó, keskeny része, amelynek csatornája a hüvelybe szájadzik. Méhnyak-rák akkor alakul ki, ha a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A sejtek betörhetnek a környező szövetekbe, és a daganat ráterjedhet a közelben levő nyirokcsomókra, a szomszédos szervekre is. Előrehaladott állapotában távoli szervekbe (pl. tüdő) is adhat áttéteket. A méhnyakrák általában igen lassan alakul ki. A méhnyakrák kialakulását a méhnyak felszínét borító hám különböző súlyosságú elváltozásai előzik meg. Ezeket ún. atypusos sejtek megjelenése jellemzi. Az ilyen jellegű elváltozás leggyakrabban 25-40 év között alakulhat ki. Amennyiben nem kerül időben felismerésre, az atypusos sejtek a méhnyak felszínéről betörhetnek a mélyebb szövetrétegekbe és dagantsejtekké fejlődhetnek. Ilyenkor már méhnyakrák a diagnosis.

 

A méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői

A HPV-vírus

A kockázati tényezők közül messze a legjelentősebb a humán (emberi) papillomavírussal (HPV) való fertőzöttség, amely az összes eset 80-85%-ában megtalálható. Eszexuális úton terjedő fertőzést egy 75 féle vírust magába foglaló víruscsalád okozza; közülük 13-ról tudható, hogy köze van a méhnyakrák kialakulásához. A vírusfertőzés kóros sejtek növekedését idézheti elő a méhnyakon. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a legtöbb HPV-fertőzött nőben nem alakul ki méhnyakrák. A HPV-vel való fertőzöttség igen gyakori, de számos nő soha nem szerez erről tudomást, mivel nem mindig alakulnak ki tünetek.

A human papilloma vírussal való fertőződésre hajlamosít:

    • a szexuális élet megkezdése 18 éves kor előtt, a szexuális partnerek gyakori váltogatása
    • szexuális kapcsolat létesítése olyan férfiakkal, akiknek több szexuális partnerük volt/van
    • kapcsolat létesítése olyan férfivel, akinek szexuális partnere HPV fertőzött vagy méhnyakrákos volt
    • Ha valakinek egyéb, szexuális úton terjedő betegsége van (például chlamydia, herpesz)

 

A méhnyakrák megelőzése

A legfontosabb a rendszeres nőgyógyászati, illetve citológiai vizsgálat, azaz a méhnyakrák-szűrés. A méhnyakrák megelőzésének leghatékonyabb módja, ha a rákmegelőző állapotokat vagy a rák legkorábbi stádiumát – pl. a rákszűrés során – időben észreveszik és kezelik.

A korai stádiumban felfedezett méhnyakrák túlélési aránya a kezelés után 100%!

Minden nőnek ajánlott, hogy beszélje meg nőgyógyászával a méhnyak-rák szűrésére irányuló rendszeres ellenőrző vizsgálatok ütemezését. A nőgyógyászati vizsgálatok, illetve a citológiai vizsgálatok kezdetének ajánlott időpontja: a 18. életév, vagy a nemi élet megkezdésének időpontja, amennyiben az a 18. életév előtt kezdődött.

 

Méhnyakrák kockázatát csökkentő tényezők

  • A szexuális partnerek számának mérséklése
  • Gumióvszer használata
  • A dohányzás kerülése.

A gumióvszer nem nyújt biztos védelmet a HPV-fertőzéssel szemben, mivel a vírus bármilyen fertőzött bőrfelületről átkerülhet a partner bőrére. Ám mint korábban említettük, a betegség kialakulásának kockázatát növeli, ha valakinek más, nemi úton terjedő betegsége van – ezek nagy része ellen azonban az óvszer hatékony védelmet biztosít. Egyes eredmények arra utalnak, hogy az A-vitamin gátolja a méhnyak felszínén a rákos folyamatok kialakulását vagy kifejlődését, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatok szükségesek.

A méhnyakrák tünetei

Sajnos a legtöbb rákhoz hasonlóan a korai stádiumban a méhnyakrák sem okoz tüneteket. Ezért nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való rendszeres megjelenés! A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.