A női nemi szervek harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedése a méhnyakrák. Magyarországon évente kb. 600 nő hal meg e súlyos betegségben, mely a női nemi szervi rákok 10-12 %-át teszi ki. A rákszűrés kiterjesztése miatt az utóbbi évtizedben előfordulási gyakorisága csökken, a veszélyeztetett életkor azonban sajnos az egyre fiatalabb korosztály felé tolódik el. Ennek egyik oka a korán elkezdett rendszeres nemi élet, a promiszkuitás, mely komoly rizikófaktort jelent.

A nem kezelt gyulladások, folyások és méhszájelváltozások (un. méhszájsebek), melyek gyakran társulnak vírusos fertőzéssel (humán papilloma vírus: HPV), az ún. rákmegelőző állapoton át méhnyak-rákká alakulhatnak. A méhnyak jóindulatú sebei, rákmegelőző elváltozásai és a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen diagnosztizálható, felismerhető a rendszeres méhnyak-szűrés, nőgyógyászati rákszűrés keretében elvégzett vizsgálatokkal.

Elsődleges szűrővizsgálaton a tünet és panaszmentes nők időszakonkénti, rendszeres vizsgálatát értjük, amelyet évente vagy amennyiben valamilyen rizikófaktor azonosítható, úgy gyakrabban javasolt elvégezni.

A rákszűrés menete

A szeméremtest megtekintése után a hüvely feltárása, kolposzkóp használata mellett a hüvelyfalak és a méhszáj áttekintése következik. Ezt követően megfelelő eszközökkel citológiai vizsgálathoz anyagmintát veszünk a méhszáj felszínéről és a méhnyakról, amely a vizsgáló orvos számára csak részben áttekinthető.

A citológiai szűrés a méhnyak levált hámrétegeinek vizsgálatát jelenti. A levett mintából kenetet készítünk, fixálás és speciális festés után történik a mikroszkópos vizsgálat. Az esetek 5-10%-ában fordul elő kóros eredmény, amely azonban a legtöbb esetben nem daganatot, hanem gyulladást vagy magától is meggyógyuló elváltozást jelez. Ritkán előfordulhatnak álnegatív esetek (amikor a vizsgálat nem mutatja ki a daganatos sejteket). Az évenként ismételt vizsgálat jelentősen csökkenti az álnegatív esetek számát, ezért fontos a szűrésen való rendszeres részvétel.

A citológiai vizsgálat megbízhatóságának javításának érdekében:

 

  • Ne a menstruáció idejére kérjen előjegyzést
  • Ne végezzen hüvelyöblítést a vizsgálat előtti 48 órában
  • Ne éljen házaséletet a vizsgálat előtti 48 órában
  • Ne használjon tampont, fogamzásgátló habot, zselét, hüvelykrémet vagy más hüvelyi gyógyszert a vizsgálat előtti 48 órában

 

A citológiai vizsgálat értékelése a méhnyakrák-szűrés során

 

  • P1, P2 leletekben daganatgyanú nincs, további kezelést nem igényel
  • P3 eredmény esetén megfelelő gyulladásellenes kezelés után a vizsgálat ismétlése javasolt. Ha a lelet újból P3, akkor a szövettani elemzés elvégzése is szóba jön az alcsoporttól függően
  • P4, P5 eredmény esetén már daganatgyanús, ill. rákos sejtek láthatók. Ilyenkor szövettani vizsgálat szükséges, mely leggyakrabban a méhszáj kúp alakú kimetszését jelenti. E kis műtéttel biztosítható a pontos diagnózis, és az esetek nagy részében ez a gyógyulást is jelenti.

 

Kolposzkópos vizsgálat

A kolposzkóp nagyítást biztosító, megfelelő fényforrással ellátott optikai eszköz. Segítségével olyan hámelváltozások ismerhetők fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók, ráadásul a látott elváltozás súlyossága is jól megítélhető. Előnye, hogy a szöveteket élőben, saját környezetükben vizsgálhatjuk, valamint könnyen ismételhető. Mivel a vizsgálat könnyen megismételhető, a gyakorlott vizsgáló orvos pontos választ adhat a folyamat javulásáról vagy rosszabbodásáról. A vizsgálat végeztével az orvos a citológiai eredmény kivételével mindenről tájékoztatni tudja a pácienst. Ezután következik az úgynevezett bimanuális (kétkezi) vizsgálat, amely során kitapintjuk a méhet, megállapítjuk annak helyzetét, nagyságát, tájékozódunk a petevezetők és a petefészkek állapotáról. A nőgyógyászati szűrővizsgálat elengedhetetlen részét kell, hogy képezze az emlők áttapintása is.